A blogban Kanadába szakadt hazánkleánya, Margaret Kean Ream versei olvashatók.
A költőnő kezdetben dalszövegeket írt, többek között a Hammy-díjas The Appled Mapple együttes albumaira is. Nemrég azonban fefedezte magában szunnyadó magyar gyökereit, s anyanyelvén írott verseit tárja most az olvasók elé.
Kellemes kínlódást hozzájuk!
Keresés
Friss topikok
Secundus:
Magam, gama, magad adom?
Rogyadozom.
Nagyon tetszik. Jólenne még több ilyen! :) (2010.06.11. 17:26)Mag-ma.
Secundus:
Érdekes versike. Várható több is? (2010.01.07. 19:46)Beköszöntő
Magam vagyok magamnál,s mégsem vagyok magamnál? Magból lettem, s míg magra magelmondhatom magamnak:Magamat meglocsoltam-könnyeimmel áztattamLelkemet kigazoltam-gyökerestől írtottamFöldemet is felástammeleg fénnyel elláttam.Ennyit tettem s hálábólKihajtottam…
Este hat körül indulnak útnak,Másoknak utat se mutatnak.Árkon-bokron átugornak,Szúnyogok után kutatnak. A légy is jó lesz , ha ott lesz,Őket is szívesen megesz’ A szomszédolás sem árt,Fine art!Sokasodnak, békasodnak,ellepődnek és mi…
Egy nyálas állat vágtat hazafelé,Egy csiga az, az öcsém facsiga. Nyálán csúszva-mászva,Száját kitátva.Besötétedett, mire párja hiába várta. Másnap ért csak oda, de már nem voltak otthon.„ Üres a ház, a hon kong!”Szólt így, aztán némán tovább…